December 6., könyvbemutató Gyergyószentmiklóson
Méltató: Szabó Béla és Bajna György

Bajna méltatóbeszéde:
Dezső László és Gyilkos-tó
Most mesélünk, regélünk és nem legendázunk, mert egyik előszavamban gyergyói legendát említettem, s meg is kaptam, hogy a legenda az szentekhez kötődő alkotás. Kritizálóm elfelejtette elolvasni a legenda szó jelentésének második, harmadik, sőt negyedik értelmezését is az értelmező szótárból. Akkor nem próbált volna lepirítani, mint ahogy néhány héttel korábban joggal tette, amikor Radnóti helyet Babitsra fogtam néhány verssort. 

De miről is kotyogok itt, amikor Dezső László képeskönyvét illene ajánlanom. 
Nos, bizony mind a két esetnek köze van akár e könyvhöz is, hiszen a Gyilkostó körül szövődött sok mendemonda bizony legendaként is meghatározható, s az bizonyos Radnóti idézet így szólt, „Ki géppel száll fölébe annak térkép e táj”. Az pedig köztudott, s e könyvben is tetten érhető, hogy Dezső László a sas szemével is körülnézett e csodálatos világ fölött, s bizony nemcsak térkép maradt röpüléséből. Onnan látta e havasi világot, ahonnan csak a jó Isten, s néhány erre szálló gép pilótája, utasai láthatják. De micsoda különbség van a Dezső László által és a csak erre röpülők által látható között. László szerelemben égve-lobogva száll alá, a többiek tán csak egy méregzöld és nem a könyv egyik képaláírásában használt szelíd zöld emlékével érnek földet. Aztán valóban egy újabb monda születhetne arról a kapcsolatról, ami Lacit és e páratlan gyergyói tájat egymáshoz köti.

Jó bornak nem kell cégér. Nem kell harsogó reklám e munkának sem. Joggal lehetne büszke rá bárki. Még Dezső László is. Mert nem csak szerelmes bódulatban megírt élménybeszámoló e kiadvány arról a tündérországról, ami szülőföldünk, hanem vigyázó kiáltás is. Fájdalommal és félelemmel riogatott ember csaknem elkeseredett ódája a még létező, de a ki tudja meddig őrizhető csodák világa iránt. Mese, rege és mise. Igen, oltár elé illő szent szavakba bugyolált fohász e könyv, s tán nem véletlen az sem, hogy papköltő: Sík Sándor versei súlypontozzák időnként az üzenetet.
E képeskönyvben, bár barlangok mélyébe is elkísér, nincs lent. Csak szárnyalás van, csak fent van, csak röpülés, lebegés, hol erős szárnycsapásokkal, hol puha mozdulatokkal, mint a pillangók lemásolhatatlan „ösvényelése” a láthatatlan légben.

A csalóka címet, mintha ki akarná egészíteni a szerző, amikor – kissé szokatlanul – alcímmel is ellátja művét. Jogos a hiányérzete az első cím okán, hiszen könyve nem csak Gyilkostón, hanem a Gyergyói-havasok és a Nagyhagymás mennyei tájain is végighordoz. Olyasmiket láttatva, amit aligha vehetünk észre, esetleg csak akkor tapasztalhatnánk, ha mint a szerző, ott mernénk maradni akár napokon is át mozdulatlan, hogy a megismételhetetlent lencsevégre kapva vagy csak agyunk finom tekervényeire rögzítve megőrizzük. A képeskönyvben az egész havasi világ kitárulkozik Háromkúttól az Öcsémig, Gyergyószentmiklóstól a Szoros hátsó bástyájáig.

A világ – mondom, hiszen nem csak a méltóságos nyugalommal őrködő hegyek lépnek be e könyv által szemünk ablakán, de bejut az élővilág is: gombák, virágok, lepkék, madarak, szelíd és dúvadak, kövületek és nem utolsó sorban az ember.
És ránk csodálkoznak szelíd őzek, vicsorít ritkán látott denevér, s ha már a cseppkő érdemes modellnek, miért ne lenne az a mészkőégető kemence is? Kapu- és sziklaívek, lovak és jégcsapok, boglyák és jégfal: az elmúlás és az újjászületés megannyi tényezője oldódik olyan békévé e könyv lapjain, ami mindenki számára patikahelyettesítő gyógyszer lerakat lehet. 
Jóság, békesség, szépség és nyugalom. Csak egy doboz sűrített levegő hiányzik a teljes élvezethez a Nagyhagymásról vagy a Szorosból s akkor, mint valami narkós látomásaiban, zergék szökellnének ki az albumból, megnyalva homlokunkat és gyopár nyílna a sok haszontalan papírral beterített munkaasztalunkon is. 

Ha esti pihentetőnek használja majd e könyvet, kedves olvasó, megtapasztalja, hogy milyen könnyű lesz becsukása után elmondani egy-egy imát.

Új kelet

Meghívó könyvbemutatóra:
Gyilkos-tó, az életre keltett mesevilág

Egy mesés tájat rajzol elénk fotókkal, legendák felelevenítésével, tudományos leírással Dezső László a Világszép Gyilkos-tó – Mesevilág a havasok keblén című kötetében. A természet azon kincsét zárta kötetbe, melyet, ha valaki meglát, a legcsodálatosabbnak tartja. Egy legendák medrében született tavat, az őt körülölelő strázsákkal, hegyszirtekkel és békészöld fenyvesekkel mutat be, vagyis a Gyilkos-tavat és környékét.
 
A Gyilkos-tó látványa örökre rabul ejt mindenkit, és most ezt a csodát örökítették meg 156 oldalon, 200 élethű fotóval illusztrálva, exkluzív kivitelezésben. A kötet bemutatójára fotókiállítással egybekötve került sor december 6-án, szombaton 17 órától a Pro Art Galériában. A szerző benyomásaival életszerűvé tett turistabarangolás mellett a legpontosabb adatokat is megtaláljuk turistaútvonalakra, bizonyos objektumok földrajzi elhelyezkedésére. Egy kötetbe kap helyet a történelemlecke, számos eredetmonda és földrajzi leírás. „A könyv és fotói kell rádöbbentsék az embereket, hogy milyen természeti értékek vannak” – hangsúlyozza a gyergyószentmiklósi fotográfus.

Barabás Orsolya

Gyergyói Kisújság
Világszép Gyilkostó

Kiállítással egybekötött könyvbemutatót tartottak a Pro Art Galériában. A zsúfolásig telt teremben Dezső László természetfotóit tekinthettük meg. Bajna György újságíró méltatásában „misének, imának, mesének” nevezte a kiadványt, amely a környék hegyeibe kalauzolja a szemlélőt. A Figura Stúdió Színház színészei, Bartha Boróka, Barabás Árpád és Boros Mária a könyv legendáiból olvastak fel. Szabó Béla fotóművész, az Egri Fotóklub vezetője szerint Dezső László azt alkotta meg képben, amit Orbán Balázs írásban. A köszöntőbeszédeket követően a szerző köszönte meg a fotózás során kapott segítséget barátainak, a Dancurás Hegyimentő Egyesület tagjainak, vadásztársainak, majd átnyújtott egy kiadványt Prezsmer Jánosnak, a Fehérmező „lakosának és őrzőjének”. 

Mesevilág a havasok keblén
Világszép Gyilkos-tó
Igényes kötet látott napvilágot a Mark House kiadó és nyomda kiadásában. A 90 lejért megvásárolható könyv Dezső László természetfotóit, írásait, valamint a fotókon látható helyszínekhez kötődő legendákat tartalmazza.
 Dezső Lászlóval, a könyv szerzőjével a Szent Miklós Napok rendezvénysorozat keretében tartott bemutatót követően beszélgettünk.

- Mit jelent az Ön számára ez a könyv?
- Az elmúlt nyolc évben készült fotók vannak benne és az elmúlt 22 hónap írásai. A szövegek jelentős része fent született a hegyekben, persze itthon átszerkesztettük, átdolgoztuk. Három szempont volt a könyv szerkesztésében: először is az, hogy a helyiek sem ismerik a közvetlen közelünkben levő csodálatos természetet. A könyv megjelenése után ez még egyértelműbb lett számomra, hiszen sokan kérdezték egy-egy fotóról, hogy hol készült. Minden fénykép a Gyilkos-tó környékén készült, de ha nem megyünk ki a természetbe, akkor ezt sosem látjuk meg. Gyergyószentmiklós főterén nem lehet ilyent látni. Második célunk volt, hogy a vidéket népszerűsítsük. Mind tudjuk, hogy egy fotó ezerszer annyit “elmond” valamiről, mint egy szó. Ha arra gondolunk, hogy a könyvben 200 fénykép van, akkor akár regénnyel felérő információt is tudunk nyújtani erről a vidékről. Hátha ezáltal több turista fogja meglátogatni a vidéket. Harmadik cél az volt, hogy a hatalmas fotóarchívumot, amellyel rendelkezem, megmutassam a világnak. Egy kiállítást lényegesen kevesebben tekintenek meg, mint egy albumot. Így, albumba gyűjtve és válogatva sokkal több emberhez eljuthatnak a Gyilkostó vidékén készült fényképek. Vállalkozásom alapját képezik ezek a fotók, ez egyben a legerősebb pontja is. 

- Milyen útvonalat járt végig? 
- A könyv a Gyilkostó és Békás-szoros legszebb helyeit mutatja be. Az általam talált legszebb és legérdekesebb helyeket. Gyakorlatilag az egész Hagymás gerincét végigjártam: Terkő-nyeregtől a Vit-havasig. Az összes hegytömb és az azokat összekötő turistautak, ahová gyakorlatilag könnyűszerrel bárki eljuthat. Nem kell ahhoz semmilyen hegymászó felszerelés, vagy különleges szaktudás. Jelzett turistaösvények vannak mindenhol, ide bárki eljuthat. Remélem, hogy a fényképek által még nagyobb kedvet fognak kapni az olvasók ahhoz, hogy saját szemmel is megtekintsék ezt a gyönyörű vidéket. 

- Szakértők szerint a digitális fotók életkora meghatározott…
- Azzal tudjuk meghosszabbítani az “életüket”, hogy kiadjuk könyvben, albumban a fotókat. Ezek a könyvek – reményeim szerint – 100-200 év múlva is “élni fognak”. Nem igazán értek egyet azzal a felvetéssel, hogy nem lehet konzerválni a digitális fotókat. Ha valakinek ez az életcélja, hogy ezek a fotók fennmaradjanak, akkor megtalálja a módját a megőrzésnek. Én is több helyen tárolom a fotókat, három-négyévente felújítom. Ennyit megérdemelnek ezek a felvételek. Így évtizedekig lehet tárolni.

- Folytatódik-e a munka?
- Előbb pihenni kell. Tervek vannak, de az élet nem csak a tervekről szól. Meg kell teremteni az anyagi hátteret is ehhez a munkához. Jó lenne azonban előbb kiadni a könyvet angolul és románul is.

Csata Orsolya

Polgári Élet
Életre keltett mesevilág, a világszép valóság

Sokszínű, hiánypótló kötet fotókiállítással egybekötött bemutatójára kerül sor december 6-án 17 órától a Pro Art Galériában. A Világszép Gyilkos-tó, Mesevilág a havasok keblén büszkeségünket, a Gyilkos-tavat és Nagy-Hagymást láttatja, azt a csodahelyet, amit akár a Kisherceg is megálmodhatott volna saját bolygójaként.
A kötet 156 oldalas, 24x32 cm-re tervezve, keményfedelű, vendégborítós, exkluzív kivitelezésű. Kétszáz színes fénykép mellett található leírás a Gyilkos-tóról és az őt körülvevő hegyekről. A szerző benyomásaival életszerűvé tett turistabarangolás mellett a legpontosabb adatokat találjuk itt turistaútvonalakra, bizonyos objektumok földrajzi elhelyezkedésére. Mindennek színesebbé tételét szolgálja az ősök által életre keltett mondák, regék, legendák közlése.

Gyergyószentmiklós város múltjának és nevezetességeinek leírását a Gyilkos-tó ismertetése követi, különös figyelmet fordítva arra, mint iszapolódik el a tó az emberi hanyagság eredményeként. Az ember kártékony hatása még sok helyen említést nyer e kötetben, felszólítással párosítva, hogy a mai turista ne kövesse a rombolók példáját. 
A Gyilkos-tó és Békás-szoros földrajzi elhelyezkedése, növény- és állatvilága részletes leírásban, páratlan szépségű fényképekben nyer itt helyet, a környékbeli hegyek ismertetése pedig kedvcsináló minden olvasó számára.

A fényképezőgéppel felvértezett barangoló-szerző, Dezső László sorban mutatja be a Gyilkos-havast, a Cohárd testvéreket, Likast és Vit-havast, Kis-havast, elénk tárul a Kerek-kő, a Tündér-Kert és Csiki-bükk, Mária-kő, Oltár-kő, Lapos-szoros és havas, a Kis-Szurdok-kő, Polkol torka és tornáca, Kis-Békás-kanyon, Súgó-szoros és Munticsel, Fehér-mező, Fekete-Hagymás, Nagy-Hagymás, Egyes-kő, Tunzéria és Czofronka, Öcsém, Ördögmalmok, Terkő, Háromkút, s mindezek után a mélység rejtelmeit kutatva kalauzol a barlangokba. 
A szerző e kötetben nyújt történelemleckét, számos eredetmondát és földrajzi leírást egy csokorban úgy, hogy helyet ad saját élményeinek is. Ami pedig nem kér magyarázatot, az képekben tárul az olvasó elé. Olyan felvételek lelhetőek fel a lapokon, amelyek elkészítése nem csak erőnlétet, hanem hegymászó-jártasságot is bőven kíván, így méltán mondható el, eddig nem látott szögből kerülnek megjelenítésre a természeti értékek.

A Világszép Gyilkos-tó szerzőjét, Dezső László gyergyószentmiklósi fotográfust több cél is ösztökélte e kötet megjelentetésére: a Gyilkos-tó és környékéről hiánypótló kiadvány asztalra tétele, a feledésbe merülő múlt életben tartása, a természet megismertetése és a turistaság fejlesztése, a környezetvédelem fontosságának hangsúlyozása, a jövő nemzedék életvitelének irányítása, a természeti értékek megmaradása érdekében, olyan kiadvány készítése, mely a legkedvesebb ajándék lehet az itt élők, és ide látogatók számára.

Új Magyar Szó
Mesevilág a havasok keblén

Derűre hangoló esztétikai élmény, mesebeli hangulat legendák újraélesztésével, a természeti értékek pontos ismertetése – mindez 156 oldalon, 200 természetfotóval, a Világszép Gyilkos-tó című könyvben. Az Erdélyi Kárpát-egyesület elnökének, Dezső Lászlónak a könyvét és fotókiállítását december 6-án mutatják be, Gyergyószentmiklóson.

Kevesen ismerik Dezső Lászlónál jobban a gyergyói vidéket. A természetfotós, kitartó felfedező rendíthetetlenül járja barátaival és fiaival a havasok birodalmát. A természet és a táj szerelmese és a fényképezés mestereként az átlag ember számára megközelíthetetlen és elérhetetlen csodákat örökít meg fotóin.
„A természetvédelemhez van nekem egy jó eszközöm: a fényképezőgépem. Barangolásaim közben olyan eldugott helyekre jutok el, ahová csak kevesen tévednek, tehát nagyon sokan nem látják azt a csodát, amit én látok. És ha Mohamed nem akar a hegyhez menni, én hozom le neki a hegyeket, fényképeken”, vallja a természetfotós. A Világszép Gyilkos-tó.
Mesevilág a havasok keblén című képes album a világhírű Gyilkos-tavat és Nagy-Hagymás hegységet mutatja be. Legendák beszélnek a tóban rejlő szörnyről, a virágok bosszújáról, gyopár-tündérről, a szerelmesek sziklájáról, Fazekas Eszter zöld szeméről. 

„Úgy kell élni, hogy abból a természetnek kára ne legyen” – fogalmaz a szerző, és a mulandót menti képekbe: halálra ítélt erdőket, őrzőik által pusztított zergéket, kereskedelem áldozatává lett havasi gyopárokat. A szerző saját élményeinek bemutatására is szentel teret, mondandóját pedig kétszáz fényképpel erősíti meg. 
Nem elhanyagolható ugyanakkor a könyvbe foglalt alapos földrajzi táj- és élővilág-ismertetés sem. Dezső László reméli, hogy a könyv és a fotói rádöbbentik az embereket, hogy milyen természeti értékeink vannak közvetlen környezetünkben is. Nevelési hitvallása: ha nem is teszünk a természetért, legalább ellene ne tegyünk.

A könyvbemutatóval egybekötött fotókiállításra december hatodikán délután öt órától kerül sor a gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában. A képes albumot Bajna György újságíró, a fotográfiákat Szabó Béla fotóművész, a Győri Fotóklub elnöke méltatja. 

Fotókban megőrzött természet
Nagyon belekönyököl a természetbe, rombol az ember, nem lehetünk biztosak abban, hogy amit ma látunk, az holnap is ott lesz, állapítja meg Dezső László gyergyószentmiklósi természetfotós, akit Gyilkos-tó környéki fotózására kísértünk el zöld riportunkban.

Hátizsákjának mérete nem egynapos kirándulásról árulkodik: a szokásos útravaló mellett több kilós fotósfelszerelést is cipel – saját természetvédelmi felszerelését. Bevallása szerint a múlandó képekbe mentése a célja: az emberek által halálra ítélt erdőket akarja megörökíteni, a zergéket, melyeket őrzőik pusztítanak, gyopárokat, a sokak számára csak kereseti lehetőséget jelentő védett növényt. Gyakran tér vissza ugyanarra a helyre.
Különösen Gyergyószentmiklós környékén, de nemcsak, a Gyilkos-tó déli szegleténél látszik az előző fotózás óta történt pusztítás. „Két évvel ezelőtt a tó déli csücskénél még tízesével álltak sorban a fenyőfák, pár hónap múlva 43 darab fenyőfa kezdett kiszáradni, végül megmaradt 15. Szóltam a felelősöknek, senki nem tett semmit. A ma már kiszáradt fák csak a fotókon élnek tovább” – meséli Dezső László.

Természetvédelem itthon és Nyugat-Európában
A gyergyószentmiklósi természetfotósnak lehetősége nyílt Norvégiában is megfordulni: 14 nemzeti parkot látogatott meg, hogy képeket készítsen. Nem kell ott fegyverrel őrizni a nemzeti parkokat, lehet látni, hogyan viszonyulnak a természetvédelem kérdéséhez a helyiek, meséli a Nyugat-Európa madárparadicsomában, a Runde-szigeten készített csodaszép fotók mutogatása közben. 
„Olyan esetről is tudok, hogy a csigaforgató madár a fészkét egy garázs elé rakta le, ezért a házigazda 45 napon keresztül nem vette ki az autóját a garázsból”. Ezzel a mentalitással áll szembe a nálunk ismert valóság: törvények, melyek hivatalosan is engedélyezik az erdő irtását, a vadászatot a nemzeti parkokban. 

„Hogy engedhető meg, hogy a 70-es években rezervátumba telepített zergéket pontosan a védő lője meg? A Békási-szoros legvédettebb növényét, a havasi gyopárt pedig pénzért árusítják a szorosban, miközben a ritka növényt a teljes eltűnés fenyegeti” – háborog a természetvédő fotós, aki szerint a múlt század elején annyi volt a havasi gyopár, hogy vigyázni kellett, ne tapossa el az ember. 

A törvények a falak között maradnak 
Dezső László úgy látja, a hivatalos szervek környezetvédelmi törvényei megmaradnak a falak között, ennek oka elsősorban az, hogy az ottani személyzet nem elhivatottságból végzi a munkáját. „Nem lehet egy nemzeti park járőrének az a válasza, hogy nem az ő munkaidejében lopták a fákat, ezért ő nem felelős. 
A Gyilkos-kő tetejéről így számtalan fenyőfát sikerült kivágni, és nincsenek felelősök” – sorolja a környezetóvó fotográfus, akinek a természetvédelemhez a fényképezőgép és a fotósalbum az eszköze. „Úgy kell élni, hogy abból a természetnek kára ne legyen” – fogalmaz a Világszép Gyilkos-tó kötetének szerzője, ajánlva képeit tanároknak, természetkedvelőknek, és mindazoknak, akik, remélhetőleg nem késve fogják értékelni a teremtett csodát. 

Hargita Népe
Kötetben a Világszép Gyilkos-tó

„Az embernek hiába teremtett Isten lábat, mert azt csak szaladgálni használja. Rohan, a pénz után. Kevesek szakítanak időt a természet szemlélésére. Nem is tudják felmérni, mekkora megnyugvást ad, mennyi energiát gyűjthet az ember a természettől. Hát ha Mohamed nem akar a hegyhez menni, én hozom be a hegyet… képes albumban” – fogalmazott Dezső László gyergyószentmiklósi fotográfus a Világszép Gyilkos-tó – Mesevilág a havasok keblén című kötetének megjelenése előtt.

December 6-án 17 órától e képes album fotókiállítással egybekötött bemutatójára kerül sor a gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában; olyan kötet kerül az olvasó asztalára, melyben a Gyilkos-tó és őt körülvevő hegyek kaptak helyet.
Legendák beszélnek a könyvben a tóban rejlő szörnyről, a virágok bosszújáról, gyopár-tündérről, a szerelmesek sziklájáról, Fazekas Eszterről, van alapos földrajzi táj- és élővilág-ismertetés és a szerző saját élményeinek bemutatására is szentel teret, mondandóját pedig kétszáz fényképpel erősíti meg.

Felkiáltójelek garmadával indokolja e kötet megjelenésének szükségességét Dezső László a múlandót mentve képekbe: erdőket, melyek halálra ítéltettek, sziklákat, melyeken ember kártékony keze nyomát hagyta, zergéket, melyeket őrzőik pusztítanak, gyopárokat, melyekben kereseti lehetőséget látnak az árusok. „Úgy kell élni, hogy abból a természetnek kára ne legyen” – fogalmaz a szerző e képes albummal, ajánlva a természet kedvelőinek, és mindazoknak, akik, remélhetőleg nem késve fogják értékelni a teremtett csodát. „Természetvédelemhez nekem a fényképezőgép és immár ez a kötet az eszközöm. A könyv és fotói kell rádöbbentsék az embereket, hogy milyen természeti értékek vannak. S ha nem teszünk értük, legalább ellenük ne tegyünk”. 

Balázs Katalin

Gyergyószentmiklósi Városnapok
Élmény és hagyomány

Az adakozó, segítő püspök, Szent Miklós nevét viselő város névnapján, a búcsús szentmisén útmutatóként kapta: szeretni kell az embertársakat, vigyázni a házasság szentségét, mert a sátán ördögi ügyeskedéssel az emberiség, a jövő bölcsőjét rombolja szét. Az ezeréves egyházmegye jubileumi ünnepsége keretében tartott búcsús szentmisén Csató Béla csíkszentkirályi plébános prédikációja erősítette meg hitében a helyi közösséget, a környékről érkezett keresztaljákat és testvérvárosi küldöttségeket, akik velünk együtt ünnepeltek e hétvégén.

Sikeres városnapokat könyvelhet el Gyergyószentmiklós. Olyan ünnepet, melyről vásárfiaként mézecskalács-szívet vihetett haza szeretteinek, ahol a sült gesztenye illata lengte körül a rendezvényeket, ahol a lelket az élmények gazdagsága, a hagyományok folytatása, a testet pedig a hőlégballon emelte magasba.
Dús program kínált feltöltődést éjjel-nappal, nem hiányzott a képzőművészeti-, kisállat- és marcipán-kiállítás, a város jövőjét tervező megbeszélések, díjazások, koncertek, huszonnégy órás Csabafias íjazás, sportrendezvények, de még a káposztaléleves-főző verseny sem, melyen egyenesen három első díjat kellett osztani. Bánhatja, ki távol maradt, mert papírra vetni minden eseményt lehetetlen, csak néhány mozzanatot említünk a gyergyószentmiklósi szeretet ünnepéről.

Gyergyószentmiklós arculatának átalakulása már nem csak álom, a megvalósítás egyre inkább reális közelségbe kerül – derült ki Szent Miklós Napok alkalmából tartott városfejlesztési konferencián. Már 2006-ban elkezdődött a város fejlesztésének tervezése, abban a reményben, hogy az uniós források lehetőséget biztosítanak majd a kivitelezésre. Tény, hogy nem sok minden történt azóta, a terv azonban tovább bővült, kiteljesedett, most pedig már lehetőség van a megvalósításra is. A város fejlődését célzó elképzeléseket tartalmazó Integrált Városfejlesztési Stratégiát mutatták be a konferencián és tették érthetővé a városlakók számára is. A városfejlesztési tervnek akkor van értelme, ha az valóban a városról szól – hangzott el a találkozón. 

A város részét képezi a páratlan szépségű Gyilkostó; hát félszeg lett volna az ünnep, ha e természeti csoda méltatása nem talál benne helyet. Kötetben, fényképben tárult az ünneplők elé a tó és környéke. Talpalatnyi hely nem maradt szabadon a Pro Art Galériában szombaton délután a Világszép Gyilkos-tó – Mesevilág a havasok keblén című kötet fotókiállítással egybekötött bemutatóján. Dezső László gyergyószentmiklósi fotográfus műve iránt olyan nagy volt az érdeklődés, hogy néhányan kint rekedtek – ők az ajtóban állva próbáltak elkapni néhány mondatot a méltató beszédekből. „Óda a még létező, de ki tudja meddig őrizhető csodákért” - így nevezte Bajna György újságíró a Gyilkos-tót és környékét bemutató könyvet. „Dezső László olyat alkotott képben, mint Orbán Balázs száz évvel ezelőtt írásban” – ekképpen méltatta a fotográfust Szabó Béla a Győri Fotóklub elnöke. A Gyilkos-tó és környéke a világ legcsodálatosabb helye – tartja a szerző, aki azt reméli, a kötetet lapozva sokan kedvet kapnak majd, hogy közelről is megismerjék a környezetünkben található felbecsülhetetlen értékű természeti adottságokat.

A Szent Miklós Napok kiemelkedő eseménye volt a dísztanácsülés, melyet az előző évektől eltérően, idén a Maros szálloda konferenciatermében tartottak. Az egybegyűlteknek Mezei János polgármester elmondta, a városvezetés azon dolgozik, hogy megteremtse Gyergyószentmiklós számára a jól megérdemelt pozitív jövőt, ugyanakkor megköszönte a testvérvárosok képviselőinek az együttműködést. Az ünnepi ülésen Pro Urbe-díjat ajándékoztak post mortem dr. Marc Zsuzsanna doktornőnek, aki 27 évig orvosolta betegei testi és lelki problémáit, valamint szintén ezt a kitüntetést kapta post mortem Szilágyi András, aki nagyon sokat tett a városért. A díszpolgári címet idén Gyergyószentmiklós szülötte, Erőss Zsolt hegymászó kapta, aki már hosszú évek óta sorra hódítja meg a világ legmagasabb csúcsait. A kitüntetés mellett egy székely zászlót is kapott, hogy messze földön hírét vigye a székely népnek. A hegycsúcsok ostromlója elmondta, az itt tanultaknak köszönheti elért eredményeit. A dísztanácsülést a város három kórusának dalai tették ünnepélyesebbé.
Gazdag volt a gyergyói mikulás, puttonya tele szeretettel. Az idei városnapok színvonala kell legyen számunkra a követendő hagyomány, mert a hétköznapokhoz igencsak szükséges e nagyszerű élmény.

Lázár Hajnal
Balázs Katalin

Figyelő
Világszép Gyilkos-tó - Mesevilág a havasok keblén

Bemutatták Gyergyószentmiklóson a Világszép Gyilkos-tó – Mesevilág a havasok keblén című kötetet. A könyv szerzője Dezső László helybéli fotográfus.  

A Gyilkos-tót és környékét bemutató könyv nyolc év kemény munkájának eredménye. A természeti adottságok és állatvilág alapos bemutatása mellett a kötet tartalmazza a szerző élményeit és 200 csodálatos képet is. A bemutató iránt igen nagy volt az érdeklődés, rengetegen voltak kíváncsiak a havasi világot feltáró műre, valamint a Gyilkos-tónál készült lélegzetelállító képekre is, melyeket szintén megtekinthettek a galéria falain. A bemutatón meg is lehetett vásárolni a könyvet 90 lejért, sőt a szerző dedikálta is azt. Dezső László azt reméli, a kötetet lapozva sokan kedvet kapnak majd, hogy közelről is megismerjék a környezetünkben található felbecsülhetetlen értékű természeti adottságokat. 

Foto Art
Könyvajánló
Világszép Gyilkos-tó 
Mesevilág a havasok keblén 
2008 december 02, kedd 

Az 50 éves fennállását ünneplő Győri Fotóklub újabb jeles eseményére lesz december 6-án 17 órakor Erdélyben. A Hargita megyében, Gyergyószentmiklóson élő tagjának Dezső László természetfotográfus kiállítás megnyitóval egybekötött könyvbemutatójára kerül sor.

Világszép Gyilkos-tó Mesevilág a havasok keblén című képes albumot, mely a világhírű Gyilkos-tavat és Nagy-Hagymás hegységet mutatja be, a gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában ismerteti Szabó Béla fotóművész, a Győri Fotóklub elnöke. A nagyméretű (32x24 cm-es, 160 oldalas) fotóalbumban az alkotó több éves munkáját tárja az olvasó elé. A csodálatos fotók egy olyan világot mutatnak be az olvasónak, amelynek megmutatására csak egy olyan fotográfus képes, aki ismeri ennek a csodálatos, de egyben zord vidéknek minden rejtelmét és csodáját.

A könyv Magyarországon megrendelhető a következő címen:
Szabó Béla 9153 Öttevény, Fő u. 57. E-mail: belafoto@t-online.hu Tel: 30/9592-760
7500 FT+ postaköltség utánvéttel. 

Erdélyben: a Mark House Kiadónál, Gyergyószentmiklós 535500, Gábor Áron u. 4. sz., tel.: 0266-364.674, illetve az info@markhouse.ro e-mail címen 90 lej + postaköltség utánvéttel.

Egri Hírmondó
Testvérvárosi hírek: Gyergyószentmiklósi Városnapok egri vendégekkel

Habis László polgármester az erdélyi testvérvárosba látogatott

A hét végén Habis László polgármester részt vett a gyergyószentmiklósi városi Szent Miklós Napi ünnepségeken. A névadó segítő, adakozó püspökről, Szent Miklósról minden év december elején Eger testvérvárosában, a székelyföldi Gyergyószentmiklóson is megemlékeznek. Idén az új városvezetés tartalmas és színes programok mellett, búcsús szentmisét, városfejlesztési konferenciát, fotókiállítást rendezett, de még díszpolgári címek adományozására is sort kerítettek.
Az egri delegáció részt vett az ezeréves egyházmegye jubileumi ünnepsége keretében tartott búcsús szentmisén, ahol a csíkszentkirályi plébános prédikációja erősítette meg hitében a helyi közösséget, a környékről érkezett keresztaljákat és testvérvárosi küldöttségeket, akik együtt ünnepelhettek a hétvégén.

Gyergyószentmiklós arculatának átalakulása már nem csak álom, a megvalósítás egyre elérhetőbb közelségbe kerül - derült ki a Szent Miklós Napok alkalmából tartott városfejlesztési konferencián, ahol bemutatták az egrihez hasonló, a város fejlődését célzó elképzeléseket tartalmazó Integrált Városfejlesztési Stratégiát.

A Szent Miklós Napok kiemelkedő eseménye volt a dísztanácsülés, ahol a házigazda polgármester Mezei János elmondta, a városvezetés azon dolgozik, hogy megteremtse Gyergyószentmiklós számára a jól megérdemelt pozitív jövőt, ugyanakkor megköszönte a testvérvárosok képviselőinek az együttműködést, így az egri városvezetésnek is. Az eseményen felszólalt Habis László Eger polgármestere is.
Érdekesség, hogy a gyergyói díszpolgári címet idén Gyergyószentmiklós szülötte, Erőss Zsolt hegymászó kapta, aki magyar színekben már hosszú évek óta sorra hódítja meg a világ legmagasabb csúcsait. A kitüntetés mellett egy székely zászlót is kapott, hogy messze földön hírét vigye a székely népnek. A hegycsúcsok ostromlója elmondta, az itt tanultaknak köszönheti elért eredményeit. 

A városnapi ünnepségek színvonalát kiemelkedő kulturális eseményekkel tették még színesebbé. Ezek közül legemlékezetesebb az a könyvbemutató, amelyen egy fotóalbumot mutattak be. A város részét képező páratlan szépségű Gyilkos-tót és környékét megörökítő kötet Dezső László gyergyószentmiklósi fotográfus alkotása, címe: Világszép Gyilkos-tó - Mesevilág a havasok keblén.

A bemutatón jelenlévő Szabó Béla fotóművész, az Egri Fotóklub vezetője szerint Dezső László azt alkotta meg képben, amit Orbán Balázs írásban.